Mivel egyelőre még csak erős tippjeim vannak mi lesz a következő futóversenyem hónapok múlva, addig is valami újabb érdekes futós témával akartam magamat szórakoztatni. Tavaly nyáron a cipőimet hasonlítottam össze – úgyhogy gondoltam -, most jöjjön az órám és nekiláttam alaposabban megismerni. Talán mást is érdekel, mi a jó egy Garmin Enduro-ban. Ha most nem is emelkedett meg mindenkinek a pulzusa 30-cal, mindenesetre azért sokakat érdekelhet mit tapasztaltam meg a Forerunner – Fenix párharcba mostanában beszálló Enduro-ról.
Bár – mint azt már annyiszor írtam – én alapvetően félmaratoni, illetve maratoni távon érzem komfortosan magamat, ha futóversenyről van szó, de valószínűleg megkattantam a járványhelyzet alatt és egyre inkább vissza-vissza tér a fejembe egy igazán hosszú, futós erőpróba. Igazából három – koncepciójukban teljesen különböző – versenyről van szó, amiből kettőn tényleg részt is vennék, egy pedig csak vissza-vissza tér tök feleslegesen, mint egy rémálom.
Az “igazán hosszú” versenyt csak azért említem, mert az Enduro-ra vonatkozó legnagyobb állítás, hogy az aksija a sokszorosát bírja versenytársaihoz képest. Normál GPS használat mellett 70 órát, kis solar rásegítéssel 80 órát bír papíron. MagPet videóján 100 óráig is elment GPS-szel, persze a háttér világítás, bluetooth kapcsolat és a fiziológiai mérések kikapcsolt állapotban voltak.
Az első teszt
Első tesztemet az általam használt mindennapos beállításokkal végeztem. Bár jóval energia igényesebb, de én a GPS+Galileo-ra tettem le a voksomat korábban – másodpercenkénti mintavétellel -, mármint ami a műholdas navigációs rendszereket (GNSS) és annak beállítását illeti. Ehhez jön a fiziológiás adatok mérése (pulzus, pulzoximéter), futáshoz HRM pánt használata, Bluetooth kapcsolat a telefonnal, üzenetek/emailek megjelenítése, hőmérséklet, barométer (jó ez tényelg kurva fontos, tudom), okos háttérvilágítás. Mi van még? GarminPay of course.
Ezekkel a beállításokkal futottam, kerékpároztam (edzés, joy ride, városi közlekedés), illetve – természetesen műhold nélkül – okosóráztam a mindennapokban. 100%-os feltöltöttségről 15 nap és 23 óra alatt merült le. Ez idő alatt 22 kerékpáros, 9 futó és egy “merüljmárlebmeg” (utolsó) műholdastevékenységet rögzítettem. Ezeknek a műholdas tevékenységeknek időtartama összesen 28 óra 40 perc volt. Mielőtt a 16 nap alatti 22 kerékpáros tevékenységgel teljesen hülyének tűnök, ezek többsége 20-30 perces városi tekerések voltak, mégse kocsival kelljen már megtenni azt a pár kilométert.
Tapasztalatom szerint nagyságrendileg 1 óra sporttevékenység 1,8 – 2,2% aksi csökkenést eredményezett. Ez függhetett attól is, hogy nálam volt-e a telefon (folyamatos bluetooth kapcsolat), illetve futásoknál a HRM pánt (folyamatos ANT+kapcsolat), valamint hogy érte-e közvetlen, vagy szórt napfény az óra lapját (a solar rásegítés miatt).
A második teszt
Következő tesztemet a “vakciánciós oltakoztatásomhoz” igazítottam, ha már azt követően úgyis ajánlott 48 órán át kihagyni az aktív mozgást. Két órával az oltás után, 100% töltöttségnél túra módman (azért mégse futás) elindítottam egy mérést. Beállításaimon továbbra sem változtattam, tehát gyakorlatilag minden be volt kapcsolva, viszont nem raktam ki a teraszra az órát, hogy folyamatosan vegye a műholdas jeleket, hanem rajtam volt mindvégig, döntően fedett térben, ami külön szivatás az aksinak a folyamatos és reménytelennek tűnő műhold keresés miatt. Kb. 3-4% lehetett még rajta, amikor elmentem kocogni még vele 6 kilométert, hogy aztán rá egy órára kifeküdjön szegény. A végeredmény 49 óra 4 perc lett. Ez is visszaadja a nagyjából 2%-os aksi merülést óránként, aktív használat esetén.
Itt kell megjegyeznem, hogy a pulzusom 160-170 között mozgott az adott tempóban megszokott 130-140 helyett, két nappal az oltást követően. Kézi mérés volt, pánt nem volt rajtam, szóval nagy eséllyel valamivel alacsonyabb volt a tényleges érték. Jut eszembe, egyszer majd kivesézzük ezt a pánttal, pánt nélküli futást is.
Letöltöttem az órára egy egész informatív widgetet a Connect IQ store-ból, hogy lássak szép színes grafikonokat a fogyasztásról, úgyhogy most ezekből mutatok párat. A napi merülés 5-6 % között mozog, okosóraként meg kb 0.25 %-ot merül óránként.
Még egy uccsó játék az aksival. Kitettem az Enduro-t napozni a teraszra 6 órán át, amiből kb 1,5 óra direkt fényt kapott, 4,5 órán keresztül pedig felhős időben, szórt fényt. 19,3 %-ról indultunk és 19,1 %-ra érkeztünk meg a végére. Ebből azért nekem nagyjából az jön át, hogy solarral simán hozható a papíron leírt 65 napos okosóra funkció, egy merész óra menedzsmenttel pedig oda vissza átszelhető lehet vele a Szahara, már csak víz, kaja és kedv kell hozzá.
Néhány szó a szíjról
Lehetne erről is egy több bekezdéses részt írni, ahol kezdésként az órát és szíját egy festmény és annak képkeretének viszonyába helyezem, vagy esetleg szóba hozom – nem véletlenül – a NATO szíjat, de maradjunk most a száraz tényeknél. Az óra szíja vizuális megítélése nem egyértelmű. Miniatűr közvélemény kutatásom alapján ezek voltak az első reakciók: “ez a szíj?”, “hol az igazi szíj?”, “gyaa, ez más”, “milyen jó már”, “végre egy praktikus szíj”, “menőség-minőség”. Viszont amint felveszed, nem akarsz utána már szilikon szíjat viselni. Könnyű (6g), kényelmes, vízálló, praktikus, nincs csatt és remélem strapabíró.
Méret – súly
Az Enduro háza gyakorlatilag megegyezik Fenix 6X házával, tehát örökölte az egész komoly képátlót, a súly viszont jelentősen csökkent, mindössze 61-71g, típustól függően. A szíj mellett azért ebben közrejátszik némi tartalom béli különbség is. Bár a ház tele van szenzorok garmadájával és egy megnövekedett aksival, cserébe valaminek nyilván mennie kellett. Ment a szerintem senkinek sem hiányzó Wi-Fi, az egyeseknek hiányzó színes térkép (track navigáció azért maradt), illetve a zenelejátszás itt nem megy anélkül, hogy nincs egy teló valahol a háttérben. Ezek mind megvoltak a Fenix 6X pro-ban, tényleg sok zene, vagy podcast ráfért a készülékre, de én speciel ezek egyikét sem használtam igazán a Fenix esetében.
Ha alaposabban utána szeretnél nézni, mit és hogyan lehet faragni az akkumulátor használaton, akkor itt találsz egy hasznos blogbejegyzést erről.
A sportóráim evolúciós fejlődésével nem untatnék senkit, így a végén, de meg kell jegyeznem, hogy a 2006-ban vásárolt decathlonos aptonia órámat használtam talán a legtöbb ideig. Kiírta a pontos időt, volt rajta stopper, illetve ha felvettem a pulzus pántját, akkor a pulzusomat is remekül mutatta, szóval bőven elég volt nekem az első jó pár évben. Aztán első GPS-es órám egy GARMIN 310XT volt jó pár évvel később, majd a nagy kedvenc – piros – Forerunner 920xt jött, később a masszív Fenix 6X pro-nál már kinyílt a világ, most meg a világ végére is elkisérő ENDURO-n a sor.
– Balca –
További cikkek a témában
