Először is tisztázzunk valamit. A hajnalban kelés igen nehéz műfaj, még az ébresztőt este elszánt arccal beállítók szemhéja is meginog, amikor a nyári melegtől végre hajnalra kihűlt lakásban a takarót picit magára húzhatná és a félhomályban befordulhatna a fal felé még egy kis időre, mielőtt kitörne egy újabb nap.
A titok nyitja egyébként az, hogy előző este ne csak elszántak legyünk, de előrelátóak is: úgy készítsük elő a reggelre szánt sportruhát a legapróbb részletekig, mintha egy csapat vak mormotának készítenénk akadálymentesített kifutót. Legyen a fülhallgató is kicsomózva, a futócipő kifűzve, így megvan az esély arra, hogy az első kilométerig fel sem fog tűnni, hogy ébren vagy. A kritikus pont egyébként tényleg az ébredés, ha megszólal a vekker, a szemedet kinyitottad és a következő pillanatban felülsz, aznap már gratulálhatsz magadnak, el fogsz menni futni!
Akkor térjünk át arra, hogy miért
Egyrészt mert a reggeli sport kiválóan hat a szervezetünkre, 30+ életkorban pedig mintha külön számítana az, hogy az edzések a nap jól megválasztott szakaszában legyenek elvégezve, mert szinte duplán sportol az, aki reggel sportol, éhgyomorra, illetve hatalmas löketet ad a reggeli önbizalomnak.
Másrészt a reggeli sport nem energiát vesz el, hanem energiát ad (szemben a késő estivel, ami képes lehet akár az alvásritmusodba is beleszólni). Azonban a legpraktikusabb, személyes oka mégiscsak az, hogy mocsok kevés időm van edzeni. Eleinte én is az esti órákra szavaztam, de a háztartásomban található kiskorú, a szintén sportolni vágyó férj és egy igencsak embert próbáló munkahely miatt ezt feladtam. Úgy gondoltam adok egy esélyt a hajnalnak, hátha bejön, és láss csodát, bejön.
Az önbizalomról
Az önbizalomról csak annyit, hogy a játszótér (ahol a munka utáni szociális életemet töltöm a gyerkőcömmel) délután egy emberként bámulta a teljesítményemet a telefonomon – különös tekintettel a hajnali időpontra – és elismerő/irigy/hitetlenkedő pillantásokat vetve hol a kijelzőre, hol rám. Ettől fogva én lettem a hajnalok futókirálynője. Egyik reggel a gyerkőc bölcsődéje mellett futottam el, amikor az álmos bölcsődevezető épp nyitotta az intézményt (reggel 5.40-kor, én pedig már épp hazafelé tartottam). Annyira meglepődött, hogy ilyen korán bárkit is ébren lát, főként bölcsis gyerek anyukáját… futva, hogy meg sem tudott mukkanni, csak nézett.
A nap hátralévő részét pedig egyébként tovább keményítettem, a jó idő beálltával a bölcsi-kör után bringával mentem dolgozni, majd ugyanezt visszafelé. Nem mondom, van azért két hátránya is:
- olyan fél 12 körül van egy mélypont, triplakávéval és jéghideg ásványvízzel lehet oldani
- illetve este 9-kor feladja a szervezetem és arccal zuhanok a párnára
Ja igen, és a mozgalom: egyre több kapualjban látom reggelente a nyújtó, bemelegítő játszótéri ismerős arcokat reggel 5-5.30 magasságában, akik szintén hozzám hasonlóan adtak egy esélyt a hajnalnak. 🙂
– Bozsó Orsi –
További cikkek a témában
