Sporttáplálkozás a felkészülési időszakban
Szeretek jókat enni, utazások során helyi ételeket megkóstolni – és akkor a kakaós csigáról még nem is beszéltem -, de a perui felkészülési időszakban most a táplálkozás két – egymásnak ellentmondónak tűnő – fő vonalára kell alaposan odafigyelnem. Egyrészt a napi rendszeres étkezés során a kalóriabevitel mérséklésére, a testsúly-, valamint a testzsír százalék csökkentése miatt, másrészt a hosszú edzéseknél a magas kalóriatartalmú ételek kipróbálására, ami a versenynapok szimulációja is egyben. Na de akkor sorban…
Kalóriabevitel csökkentése
Alap esetben erre nem nagyon lenne szükségem a normál testalkatom miatt (tökéletest mégsem írok, amúgy meg úgyis Kövér vagyok, haha), de a sivatagi homokban külön ajándék lesz minden egyes kiló, amit nem kell majd megemelnem. A tavaszi teljesítmény diagnosztikai vizsgálaton kimutatott – a kelleténél magasabb – zsigeri zsír szintem csökkentése pedig mindenképpen kívánatos.
Nem kell nagy matekosnak lenni a fogyáshoz, egy kvázi egészséges ember esetében. A lényeg, hogy több kalóriát kell elégetni, mint megenni. Mivel ezt nem koplalással szeretném elérni, így megpróbálok zöldség és gyümölcs fronton némileg jobban teljesíteni, ami egyébként egyre jobban megy mióta a közelemben a vegán konyha egyre színesebb változataival találkozom.
Sertés húst már csak vendégségben látok, de a sovány húsok, halak és a hüvelyes zöldségek bőven jók a megfelelő fehérje bevitelhez. Alaposabban utána járva még a minőségi ételekről sem kell lemondani. Reggelire pedig a péksütemény helyett teljesen bevált a zabpehely, erdei gyümölcs, növényi „tej” kombó. A rászoktatáshoz persze kellett az összekevert, bolti müzli, de innen már csak egy ugrás a kandírozott gyümölcsök elhagyása. Mindemellett ne felejtsük el, fő a mértékletesség!
Magas kalória tartalmú ételek
Talán azért sem hiányoznak olyan nagyon a mindennapi étkezésimből a nasik, mert hosszú futásoknál pont ezeket „használom” ezerrel. Az évek során rengeteg márka még több termékét volt szerencsém kipróbálni és ez alapján kellett döntenem, hogy mit is vigyek magammal a perui, “önellátó” négy napos versenyre, amit az elfogyasztásukig magammal is kell cipeljek.
Az alapvetések, elvárások nálam a következők voltak:
- űrtartalom/súly/kalória/minőség négyesben a kicsi/kicsi/sok/szuper párosításoknak feleljen meg;
- a rágható ételek egytől egyig olyanok legyenek, amiből bármikor képes vagyok enni, mert annyira jó;
- a gél ne legyen gejl, a negyedik nap is lemenjen a torkomon és összetétel tekintetében teljesen pro legyen.
Így esett a választásom a DM jó néhány dm Bio márkás gyümölcs, vagy mézes szeletére, amiket nem lehet megunni (rászokni viszont könnyedén), illetve a Science in Sport (SiS) gélekre és fehérje szeletekre, amelyek így együtt hozzák a kellő üzemanyagot a hosszú futásokon is.
A versenyen ehhez jön még néhány szárított „űr” kaja a Decathlonból (Curry-s csirke rizzsel, krumplipüré marhahússal), amik a sós vonalat viszik majd a sivatagi estéimen.
Jut eszembe, még a SiS regeneráló pornak is kell helyet találnom a táskámban…
Kövér „Balca” Balázs
Köszönöm a támogatást!
További cikkek a témában
